2010 május 16. | Szerző: |

 


“Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egy kis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső.”


Márai Sándor

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. nagymami says:

    Nagyon igaz ez az idézet, de nem vagy Te túl fiatal, hogy ilyeneket megtalálj! Bocsi!

  2. Csipetke says:

    Csatlakozom az elöttem szólóhoz! Ölellek!

  3. Sztella37 says:

    Igazatok van. Mégis a hetek óta tartó lelkivilágomat, azt az állapotot, -a túlélőt- nagyon is tükrözi. Nem az elmúlásra gondoltam, hanem a mindent ki kell bírni, és a felszínen kell maradni, akármit is hoz a nap.
    Túl sok minden történt megint, amit nehéz elviselni. Majd írok. De most tanulok, vizsgázok, családot látok el, dolgozok itt és ott. Szóval sok a jóból, és nincs, ami feltöltene, ami erőt adna. Csak a hiány és a magány.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!